nem is tudom, mi legyen a cím. =)

Fúú de eltűntem. :$ A táborról nem írok. Nagyon-nagyon-nagyon sok mesélnivaló lenne. Illetve de, mégis írok egy kicsit. =D Ez az egy hét tökéletes volt 3 új barátság szerzésére. Vivi, Orsi, meg Alíz. Ezek közül is Alízzal nagyon-nagyon jóban lettem. Tényleg nagyon jóban. Táborban egy csomószor hajnalban [1-2 körül] kimentünk sétálni az utcára, és beszélgetni, vagy egyszerűen csak leültünk együtt a lépcsőre, és dumcsiztunk, meg ilyenek. =) ♥ És hogy mi hozott össze minket? :D:D:D:D:D Vicces, de Márk. Nem konkrétan ő. Csak a téma. Egyik este nagyon bizalmaskodó kedvünkben voltunk mindketten, és elkezdtünk mesélni róla egymásnak. Először én. Kábé mindent elmondtam neki róla. Ekkor jött a hidegzuhany, amire marhára nem is számítottam. Alíz olyanokat mesélt, hogy fúúú. Kábé már az egész tánciskolánál bepróbálkozott Márk. Mindenkivel kavart valamennyit. Alízzal kábé ugyanazt csinálta, mint velem. Ugyanazt! Szánalom, könyörgöm, szánalom! :D Még a dumái is ugyanazok voltak… Még a programok is. Még a sétálások helyszíne is ugyanaz volt mindkettőnk esetében. Egyszerűen nevetséges.

A tánc meg már a hazautazás másnapján is hiányzott. Tök jó volt, hogy egy héten keresztül minden délelőtt-délután tánc volt.

Ja és ha már a táborról van szó, akkor említsük meg a Márk és köztem lévő viszonyt is. :D Ez kérem szépen úgy nézett ki, hogy találkozok vele a folyosón, mondom, hogy Jó reggelt, erre ő átnéz rajtam, és elmegy a másik irányba. =D Ez volt egész héten. Ja neeem, dehogyis. Egyszer még le is oltott. Később, mikor Vivivel megkérdeztettem tőle, hogy miért volt ez [mert ugye ha én kérdezném meg, akkor nem válaszolna, mert ő utál, és nem szól hozzám x'DD] szal mikor megkérdeztettem, akkor ilyet szólt Márk, hogy “Az nem is oltás volt. Ha beszólnék, akkor az sokkkkkal durvább lenne!” Hát kiment a szobából, és kábé szakadtam ezen. =D Sebaj.

[Ha a képet nagyobb méretben szeretnéd megnézni, akkor jobb katt --> kép megjelenítése. ;]

megtalálsz? (:

19.-én szomszédolni voltunk. Áthívtak magukhoz.  Jófejek. :D Kölcsönadták a Lost 5. évadát DVD-n. *.* De csak a 13. részig. Amúgy azóta már megnéztem… xD Cirka három nap alatt. xD És most meg már sajnálom, mert a többi rész meg nincs meg… :D Egyébként ping-pongoztunk, sütögettünk a kertben, meg kipróbáltuk a Wii-jüket. Hát nekem kell egy olyan. xD Rohadt jó.

Tegnap meg vidámparkba mentünk családostól. Ez az egész vidámpark dolog egy nagy kicseszés. :D Vannak gyerekeknek készült játékok, meg felnőtteknek. Persze azok ilyen félelmetesek. xD Na és engem úgy kell elképzelni, hogy egészen máig nem mertem soha felülni a fa hullámvasútra sem. Tehát ez gáz. Mi marad a félősebb embereknek? A gyerekeknek valóból már kinőttem. A felnőtt dolgok meg mind ilyen hányós-rosszul levős cuccok. xD Én azokra nem merek felülni. Szívás. Egyedül a BreakDance-et szeretem. ♥ Mondjuk az elején az is nagyon rossz a pici pocimnak. =( De utána már imádom. Ez mondjuk rossz. Hogy elmegyek a vidámparkba, és fizetek 4400 Ft-ot azért, hogy kábé a dolgok háromnegyedére fel se ülök. Mert mindig újítanak… Természetesen a jó dolgokat szüntetik meg, a helyükre meg tesznek ilyen szarokat, amire fel se merészkedek. Miért nem lehet valami átmenet?? Mióta utoljára voltam, legalább 5 olyan dolgot megszűntettek, ami tök jó volt, és amit szerettem. Persze amire meg ráférne a felújítás, azt nem csinálják meg. Pl tükörlabirintus. Kívülről tudom már az útvonalát… xD Pedig nem járok olyan sokszor. Jó mindegy, ez van, ezt kell szeretni. Ha nem tetszik lehet menni a bécsi Praterbe. xD

Ma meg átjött Alíz. ^^ Folytattuk a Márkos kibeszéléseket, meg olvasgattuk a régi sms-eit, amit nekem, illetve Alíznak küldött. Meg egyéb mókaságok. Egyre izgalmasabb részleteket tudok meg Márkról. Pfff…. Hogy ez mit művel… Nincs rá szó. :D Vajon most hány lánynak csapja egyszerre a szelet? Inkább nem is gondolkozok rajta. Jajmeg filmet is néztünk Alízzal. Bár nem volt időnk a végéig jutni. :D Nem baj, majd legközelebb.

még tábori kép. =)

Nem leszek jövő hét vasárnapig. ^^ Ne várjatok azalatt.

Ma egész nap kábé csomagoltam, pakoltam, és normális állapotba hoztam magamat. =D Olyan állapotba, amivel egy hétre elhagyhatom a házat. Ugyanis holnaptól tánctábor. :] Kár, hogy Zsófi is pont most megy nyaralni. Ugyanezen a héten. Még a visszajövetelünk napja is megegyezik. =D Vagyis nem az a kár, hogy most megy, hanem az, hogy külföldre. Így nem tudom tájékoztatni telefonon az eseményekről, meg ő se tud nekem mesélni, hogy milyen naaaagyon rossz dolga van Bulgáriában, meg ilyesmi. =D Bár egész nap pakoltam, még most se vagyok kész. A ruháim nem a bőröndben csücsülnek, hanem még csak az ágyamon. Előkészítve, hogy mit akarok majd vinni. Még a tisztasági cuccom sincs egyáltalán összekészítve, ráadásul még a törölköző is a fejemen van. El kéne kezdeni hajatszárítani. Úgyhogy most nincs is időm írni. Szanditól ugyan kaptam egy blogjátékot, amit meg is fogok csinálni, csak nem most. :D Majd egy hét múlva. Bocsi. :$ Úgyhogy most távozok is. Legközelebb 19.-én láttok majd. :)

Ne a Margit-híd felé próbáljatok átmenni a Petőfi-hídon. :)

Akkor most elmesélném a vasárnapomat.
Miközben éppen a táncévzárón csücsültem, és élveztem a hip-hop muzsikát, örömömhöz hozzájárult az is, hogy sikerült felfedeznem egy-két kósza napsugarat. Tökre örültem. =D Mert ha nem is lesz most ettől meleg, de legalább felszárad a pára, meg a hasonló rossz dolgok. Már felhő se volt annyi az égen, szal kezdtem tényleg nagyon megörülni. A táncon egyébként egy csomó ismerőst láttam. Lányokat a suliból, Zsófi barátnőjét, Esztit is láttam táncolni, meg ilyenek. : D Hugim is ügyes volt. ^^ Pont láttam az utolsó táncot is, amiben ő szerepelt, és csak akkor kellett elindulnom. =)

Kimentem a buszmegállóba, és fáztam. O_o Hát mondom dejó. =/ De aztán ahogy utána még utazgattam különböző tömegközlekedési eszközökön, akkor már nem fáztam, szal megnyugodtam, hogy később se lesz túl hideg. Annyira büszke vagyok magamra. -_- A Nyugatiból mikor villamosra kellett volna szállnom sikerült a rossz irányba menőre felszállnom. (Y) Jóvagyzsani. Nem tudom amúgy, hogy hogy csináltam. De Zsófi hívott telefonon, hogy hol vagyok. Mondtam a megálló nevét, és utána közölte velem, hogy most azonnal szálljak át a másik villamosra, mert rossz irányba megyek. Egyszerűen szuperügyes vagyok. =D Mikor a kívánt megállóhelyre megérkeztem Zsófi már ott volt, és várt.

Elsétáltunk a Zöld pardonig, és bementünk. Bent találkoztunk Áronnal, meg egy csomó haverjával. Jobban mondva ismerősével. Először tök hülyén éreztem magam ott a társaságban, mert kettőjükön kívül senkit se ismertem, de aztán mikor elkezdődött a koncert, akkor így szétszéledtünk, és onnantól már jó volt. =) A hangulat rohadtjóóóó volt. Pont a vége felé mentünk be újra a tömeg közepébe [mert közben leültünk egyszer], és pont akkor játszották a Hands in the airt. Magyarul a hangulat tényleg csúcs volt. =D Mindenki elkezdett ugrálni, meg ordibálni, meg mittudomén. Minket is beleértve. Jóvolt. <3

Szegény Zsófi viszont sokszor nem érezte magát annyira jól. Ugyanis az a srác is ott volt, aki a múltkor Vele “kavart” ugyanitt. 1 napig. Mert utána nem is beszéltek… És most meg másik csajjal volt itt. Zsófi egész este tőlem kérdezgette, hogy hol van a Marci, micsinál, kivel?? Tudni akarta, de azért mindig messze elkerültük, nehogy meglássa, hogy itt van. Bonyolult dolgok… =D

Egyébként ahogy vége volt a koncertnek, voltak rögtön ilyen zenék csak úgy. Csomót táncikáltunk. :] Meg csomót ültünk is. A fényképész csávót is láttuk egyszer, de sajnos nem csináltathattunk képet, mert Zsófinak csak apuja tudott erről az estéről, anyuja nem. [Elváltak.] Szal ha kép lett volna rólunk, akkor fennáll annak a veszélye, hogy Zsófi anyuja meglátja a neten, és ő meg lebukik. Hát majd kövi alkalommal. =)

Egészen pontosan 23 óra 29-kor sikeresen elhagytuk a helyet. Apum “oda volt rendelve”. =D Vagyis végülis nem is én ragaszkodtam hozzá. Hanem ő. Merthogy félt. =) De örültem neki, hogy nem kell egyedül hazamennem. Még kocsival is háromnegyed óra az út, hátmég villamos-vonat-20 perces séta párosítással. Negyed 1 körülre haza is értem.

Mára ennyi. Jónyolc a népnek. :]

The Saturdays – Can’t pull me back

A novellaelemző fogalmazás, amiről korábban már írtam, amit nem sikerült kicsengőig befejeznem, ma kiosztásra került. 4-es lett. De a tanárnak fel se tűnt, hogy még csak a felénél tartok… Odaírta a végére, hogy “Fontos lélektani mondatok hiányoznak az írásodból.” Nem tűnt fel neki, hogy még egy csomó mindenről nem is beszéltem, és hogy még csak a történet közepénél tartok. Nem. Ő azt hitte, hogy azokat a fontos lélektani mondatokat le se akarom írni, hanem így, ahogy van befejeztem. Hát rosszul hitte.

Ma tánc lenne. Mert ugye kedd van. De nincs. És már nem is lesz több szeptemberig. Nyári szünet van. Pedig mennék. Már most hiányzik maga a tánc. Várnom kell egész júliusig. Akkor lesz a tánctábor. ♥ Már tűkön ülök. *.*

Ez a zene meg.. Egyszerűen csak ahwww.. :

“…We both know it’s never gonna be the same

So for this love to end we can’t stay friends

Coz we’re always gonna feel this way

And it’s so hard

Coz a part of me is always gona love you, but I can’t stay

I can’t take it no more

It’s getting too bad…”

jólérzem magam a bőrömben. mondjuk

Ma nagyon nem volt jó kedvem a suliban. De természetesen senki nem vette észre… Na nem baj. Egészen délutánig szar kedvem volt. Már előre “féltem”, hogy mi lesz táncon.

És a meglepő? A tánctól lett jó kedvem. =D Pedig mostanában ugye éppen hogy az rontja le a hangulatomat a nap végén. Ma meg az ellentéte: ahogy hazajöttem táncról már tiszta vidám voltam. És hogy ez minek köszönhető? Igazából semmi extrának.

Márkkal most elvileg ugye nem beszélünk. Legalábbis a legutóbbi telefonbeszélgetésünknél (4 napja) ezt beszéltük meg. -_- Mondjuk azóta tényleg így történt. Nem is hallottam felőle. Megérkezek táncra. Odamegyek hozzájuk. [Noncsi, Márk, Vivi] Mert velük vagyok ugye jóban. Köszöntünk mindenkivel, puszi-puszi. Valahogy úgy sikerült, hogy nem Márkkal táncoltam ketteskeként, hanem Ádámmal. Mindegy, lényegtelen, hogy kivel. =D Az a lényeg, hogy nem Márkkal. És ez nem tudom miért, de valahogy jó volt. Ráadásul Ádámmal rohadt jól elvoltunk tánc közben. Ugrattuk egymást, nevettünk egy csomót, meg végigbeszéltük kb. [xD] Tökre meglepődtem magamon, hogy ilyen közvetlen vagyok [mert igazából őt csak látásból, meg köszönésileg ismerem, szal hogy nem szoktunk beszélgetni]. Meg azon is meglepődtem, hogy ennyire jó a kedvem táncon. Ugye ami a mostani állapotokhoz képest igen ritka. =D Ha nem állt volna mellettünk a barátnője, akkor Ádám még azt is hihette volna, hogy nyomulok. x’D [Így utólag visszagondolva. =D]

Büszke vagyok magamra. És Zsófi is megdicsért. ^^ Azt mondta, hogy végre csináltam valami jót is. xD Mert tényleg. Nem mutattam ki, hogy bármennyire is bántana akármi, ami Vele kapcsolatos, sőt. Még jó kedvem is volt. Ő meg csak nézte, hogy mi történik körülötte. Hogy hogyhogy nincs szar kedvem. Vagy mittudomén mit gondolt. Nem is beszéltünk semmit. Tánc végén elköszöntünk, oszt’ jónapot. Nem volt semmi.

Ellenben Noncsival most nagyon jól elvoltunk. Máskor meg vele nem szoktam egyáltalán beszélgetni. Tök jól elnevetgéltünk. Bár nem tudom, hogy a mosolya felém mű-e, vagy igazi… Mindegy is most.

Hazaérkezésem után is még tök jó kedvem volt. Igazából egész este. Míg nem édes jó apukám olyan háromnegyed 11 körül le nem cseszett egy olyan dolog miatt, ami igazából említésre se lenne méltó, csak éppen ma ideges volt, és ki máson lehetne ezt kitölteni, ha nem rajtam? Visszatérve arra, hogy hazajöttem. Rögtön nekiestem újra az angolnak. Rohadtul elegem van már belőle. És huszon akárhányadikán szóbeli vizsga. (Y) Amit köbö most tudtunk meg. Ilyen témákról kell 5 percig beszélni majd, hogy “How should the problem of homeless people be solved?” [Hogy kellene megoldani a hajléktalanok problémáját?] meg hasonló finomságok. Aztán kezdődtek a sorozataim. *.* Szülfel, meg Rúzs és Nyújork. ♥ =D

Nagyjából ennyi volt a napom.

“Nem akaratunktól függ, hogy örökké szeressünk valakit, mint ahogy az sem függ akaratunktól, hogy ne szeressünk.”

Arra jöttem rá, hogy elég unalmas vagyok így blog téren. =D Na, hát ezen most változtatni fogunk. Bár most nincsen kedvem leírni az elmúlt akárhány napot visszaemlékezve, mert már nem is tudom mi volt velem aznap, szóval ez most hanyagolva lesz. Ehelyett most muszáj lesz ezt a bejegyzést olvasnotok. =D

Angolon kiselőadás. Téma: környezetvédelem. [mert jobb nem jutott volna eszembe... -.- (h5) ] Hosszúság: 2 perc. Kellett volna. Az enyém ezzel szemben körülbelül 1 perc volt, és azt is csak olvastam nagyjából, fel-fel nézve a szövegből, nem kívülről mondtam. Csipi szólt is érte, de nem baj, megvan a 4-es. Németen pedig tz-t írtunk. Hát… nagyszerűen sikerült. Örülök, ha jobb lesz hármasnál.

Tesin meg nem volt Dóri [a tanár], szóval össze voltunk vonva a C-s lányokkal. Nem volt olyan túlságosan jó óra… Beállított a tanárnő minket, B-s lányokat a röplabda-hálóhoz, és azt csináltunk köbö amit akartunk, felénk se nézett. Ebből az következett, hogy az egészet mindenki elbaromkodta, normális ütések helyett belerúgtak a röplabdába, egy csomószor bele se ért senki, nem is lehetett normálisan játszani. Csodás volt. Óra elején meg iskolakört futottunk. Most először sikerült végigfutnom az egészet sétálás céljából való megállás nélkül. ^^ Elegem lett abból, hogy úgy éreztem magam, mint egy nyomorult, mert nem futhatok a térdem miatt. Mivel nem futhatok, ezért semmi kondim nincsen, fél perc után lefáradok, és meg kell állnom. Nahát ezen most változtatva lesz. Becsületesen futom az iskolaköröket már egy csomó hete, annak ellenére, hogy felmentésem van belőle. Ma meg végre sikerült lefutni az egészet egybe. Hát nagyon ügyes vagy Zsani. ^^ Viszoooont fáj is a térdem. Nem is kicsit. De mindegy. Akkor is futni fogok.

Egyébként mikor sétáltam hazafelé suliból, egyszer csak csörög a telóm. Magánszám. Amit általában nem szoktam felvenni, mert.. meeeert csak. =D Tehát. Most mégis felvettem, és így beleszól valaki, hogy szija Zsani, Ancsa vagyok. Mondom kicsodaaa? :D -Hát a Szabó Ancsa. Nem xy Zsani vagy? -Nem, Horváth Zsani vagyok. -Ja, akkor bocsánat, félre ment. Jó, ez nem olyan nagy szenzáció, hogy valaki felhív véletlen, az már annál inkább, hogy miután letettük a telefont, nekem csak utána esett le, hogy a 3. osztályos napközis tanáromat hívták Szabó Anikónak. =DDD A kis mókás harmadikos fejemmel biztos megadtam anno a számom a tanítónéninek, mikor kérte. xD Nem emlékszem már. A furcsa csak az, hogy azóta benne van a névjegyzékébe a számom? [6 éve.] Tök vicces. =D

Tanulnom kéne. Angol szódoli lesz holnap. Tulajdonságokból. (Y) Ilyenek vannak, hogy behízelgő, csökönyös, szőrös-szívű, anyagias, meg ilyen hülyeségek. : DD Amúgy már elegem van az angolból. Most untam meg a nulladik évet. Most kezd elegem lenni a heti 12 angol órából. Mindegy, már nincs olyan sok idő hátra. Mondjuk még mindig jobb, mintha kémiát, meg fizikát, és hasonló finomságokat kéne tanulni. Majd jövőre.

Egyébként ma tánc is volt. 22.-én [ha jól emlékszek] volt Noémi-nap, 25.-én meg Márk-nap. Neki mindenképpen akartam valami névnapi ajándékot, de mivel nem vettem semmit, ezért kerestem itthon egy DVD-t, amit oda tudok neki adni. [Ne szólj le, nem gáz. =D] Amit amúgy még egyszer se néztem meg, pedig szerintem jó lehet. [Lagzi-randi a címe.] Mégis itt porosodik a polcomon. Hát mostmár nem fog. Hogy ne jöjjön ki hülyén, hogy hát ki van bontva, nincs is csomagolása, ezért azt találtam ki, hogy a belsejére odaírom alkoholos filccel, hogy Névnapodra, Zsanitól. ^^ Hát ezt a kreatív megoldást nem tudja senki se utánozni. xD Viszont ha Márknak adok valamit, akkor Noncsinak is kell, hogy ne jöjjön ki extra furán a szituáció, főleg az elmúlt napok történései után. De mivel neki se vettem semmit, és nem volt már még egy elajándékozható DVD-m [xD], ezért azt találtam ki, hogy mivel táncra úgyis apa visz be kocsival, majd megkérem, hogy álljunk meg boltban, aztán veszek ilyen fincsi Milka desszertet. Azt a szívecske alakút. ^^ Ez így is történt. Aztán utána még a kocsiban csomagoltam be. xD

Pár napja amúgy írtam Márknak egy elég csípős emailt. Enyhén szólva megmondtam neki a véleményem erről az egészről. Azt mondta, hogy majd fog válaszolni. Kézírású levélben, mert az “közvetlenebb, és jobban átjönnek az érzések”. Legalábbis ezt mondta. Szóval tudtam, hogy majd ma fogja oda adni. Tánc után hazaértem, és az első dolog az volt, hogy bezárkóztam a szobámba, és elolvastam. Ja nem. Előtte lemostam a sminket a szememről, mert tudtam, hogy úgyis elfolyna… Nem is tudom, hányszor olvastam végig a levelet. Nagyon sokszor. Írtam neki smst. “Köszönöm.” Csak ennyit tartalmazott. Aztán felhívott, de én kinyomtam. Mondtam, hogy nekem most nem megy az, hogy beszéljek vele. Majd holnap. Utána még egy csomót sms-eztünk. Pedig azt mondta, hogy már így is túl sok a telefonszámlája. Amúgy szegény holnap gyomortükrözésre megy. :| :| Tökre fél.

Holnap Beyonce-koncert. ^^ Az a húsvéti ajándékunk anyuméktól. Húgommal megyünk. Már várom. Majd írok róla. ^^

Suhanok tanulni. És még párszor elolvasni a levelet. Pusznyusz.

sunshiiiiine. (#) =D

Németen írtam egy dolgozatot, ami egész jól sikerült. Osztályfőnöki meg elmaradt , mert múlt héten szexuális felvilágosítás volt [juhéé], és dupla órát vett igénybe, ezért azt az egy órát, amit akkor bent kellett pluszban maradni, most visszakaptuk.

Ez okból kifolyólag tök korán értem haza. Fél órával korábban, mint amikor rohadtul sietünk, hogy elérjük a kicsöngetés után pontosan 6 perccel érkező buszt. =D De persze általában nem azzal megyünk haza, szóval ha úgy nézzük, akkor egy órával korábban itthon voltam, mint általában.

Olyan meleg vaaaan. *.* Tiszta nyári hangulatom volt. Olyannyira, hogy mikor hazaértem gondoltam egyet, fürdőruhára váltottam, és kimentem napozni. Másfél órát kinn voltam, de már köbö halálra untam magam. Jó dolog a napozás, mert élvezed a szánsájn-t, meg a jó időt, meg barnulsz is, csak már majd’ meggyulladsz, és ha nincs kint veled senki, akkor unatkozol. Tehát mikor már nagyon nem tudtam magammal mit kezdeni a kertben [mert már a kutya is otthagyott, és bemenekült az árnyékba], akkor bejöttem. Bár most úgy érzem, hogy elveszett másfél óra az életemből, mert nem barnultam semmit. xD Mondjuk amúgy se csináltam volna semmi más értelmes dolgot, de akkor is. Tök idegesítő, hogy ennyit vagyok a napon, és egy ici-pici színem se lesz. Pedig olyan fehér vagyok. :| Nem tetszik. =D Barnító testápolót nem akarok használni, mert narancssárga lesz a kezem. Szoliba menni meg félek. =D Tök zavaró a gondolat, hogy be vagyok zárva abba a cuccba, meg minden. =D Meg amúgy sincs senki, aki eljönne velem.

Késő délután/este pedig tánc volt. Befizettem a tánctábor első részletét. (Y) Ja és Márk meg Noncsi ma egy hónaposak. Muszáj volt leírnom. xD Egyébként hiába tudnánk beszélni táncon, neeeem, ott sose. Inkább felhív telón.. Mint úgy általában kábé minden nap. 30-40-50 perceket szoktunk beszélni naponta. O_o Ha van msn-en, ha nincs. Ha van tánc, ha nincs. [Bár a "rekord" 1 óra 50 perc.]

Este meg nem volt semmi érdekes. Távozok. Pás. <3

márciushuszonnégy.

Néztem a boldog párocskát táncon. Alig beszéltünk.

Délután meg törit tanultam a csütörtöki tz-re, de még most is alig tudok valamit. A holnapi angol dolira meg még el se kezdtem tanulni. Szal erőt kéne venni magamon. Pedig ma még a sorozataim is lesznek a tv-ben…

Holnap meg muszáj lesz beszélnem Verával. Már tervezem egy ideje. Bár úgyis érzem, hogy sikertelen lesz… Valószínűleg úgyse olvassa most ezt, szóval még amiatt se kell izgulnom, hogy esetleg emiatt is fél évig tartó mosolyszünet lesz…

Léptem el innen. Pás. <3

bezárul mára móka miki mókatára. héé, mi van veled? tréfarépát reggeliztél?? =) ♥

olyan aranyos pofija van. =)

Tegnap rohadt jó volt a tánc. =D Talán túl jó is? Kezd megingani az elhatározásom Vele kapcsolatban. Ma basszus már verset is kaptam tőle, amit nekem írt. O_o De még konkrétan nem tudok semmit, hogy egyáltalán mit is akarok. xD Úgy érzem túlságosan is határozott vagyok. [irónia.] Az is rossz, hogy akármi történik velem, mindííg kikérem valakinek a véleményét, hogy mit csináljak. Ezen változtatni kéne a közeljövőben. Na, megvan az új célom. =D

Elfelejtettem megcsinálni angolra a házinak feladott fogalmazást. Majdnem karót kaptam miatta, de végülis Csipi ma jófejeskedett, úgyhogy nem kaptam. De holnap egészen pontosan 7:59-re a tanári előtt kell lennem, hogy odaadjam az álomházamról szóló fogalmzásomat. xD Egyébként a dolgozatok, amikre azt hittem, hogy rosszak lesznek egészen meglepően jók lettek. Három 5-ös, és egy 4-es született. ^^

Elmaradt ma a tesi. Tök jó. =) Zsófi össze-vissza szivatott minket, hogy -nem lesz. -Ja de lesz. -Neeem, bevettétek. -Úúú, ezt is elhiszitek =D Meg lesz tartva. És akkor, mikor már senki se tudott semmit, akkor kinyögte, hogy tényleg nem lesz tesi. xD

Amúgy annyira unalmas nap ez a szerda. =D 3 angol, 2 informatika, és egy tesi. Semmi izgalom, tiszta monoton az egész nap. Aztán hazamegy mindenki, és lehet tanulni holnapra. Mert a csütörtök a ‘nehéznap’. =D

Közelítsük a konnotációt!

Örkény István: Trilla

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik.

Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné, Wolfné, Wolfné.

Az irodalom órák kérdése mostanság, hogy Ki ez a Wolfné? És most komolyan erről beszélünk egész órán… xD Erről az írtó hosszú novelláról, és Wolfné személyéről, illetve tulajdonságairól. Mindegy, legalább addig se tanulunk, és veszünk normális anyagot… =D

Nincs kedvem többet írni. Hellópuszipá. :]

bemutatóóó <3

<3

Dupla infó, halál unalom. Tesi, helyettesítés, csak röpiztünk. Dupla angol, most ez is nagyon unalmas volt, pedig általában nem az. Aztán meg tmt (tanulásmódszertan). Amin mint mindig, most se csináltunk semmit. De szószerint. A tanárnő két csaj kezébe nyomott két papírt, és valami szöveget olvastak fel ők ketten egész órán. És a tanár tudta, hogy senki nem figyel, de egyáltalán nem zavarta. Vagy lehet, hogy nem vette észre? xD Nem tudom, de azért elég vicces, hogy maga a tudat se zavarja, hogy az egész osztály kb “nem is veszi észre”, hogy ott ül a tanári asztalnál, és mindenki mindenféle mást csinál. Na nem azért mondom, hogy a helyzet változzon. Egész nyugodtan maradhat ugyanilyen minden pénteki hatodik óránk. =D

Gyorsan hazasiettem suliból a korábbi busszal, és elkezdtem készülődni. Mert hogy ugye ma volt a tánc. A tervezett fél négy helyett háromnegyed négykor indultam el (vagyishát indultunk, mert apa bevitt kocsival ^^), pedig 4-re már Dunakesziről Újpestre kellett volna érnem. Sebaj. =D Ja és az út felén rájöttem, hogy otthon hagytam valamit, szal még vissza is fordultunk. xD Ésésés mégis beértem 4 óra 5 perc-re. =DD És még el se kezdődött semmi, szal tök jó volt. :D

Mikor a próbán mondták, hogy minden fiú álljon a partnere mögé, akkor az enyém széépen nyugisan csak ült tovább. Mikor mondtam neki, hogy nincsen-e kedve esetleg ideállni, akkor meg ilyet szól, hogy “ja bocsi, elfelejtettem”. Hát köszönöm szépen, hogy ennyire lehet rám emlékezni. xDD Na mindegy. A bemutató nagyon jó volt. (L)(L) El se rontottuk, el se estem a cipőben, és még hasonló pozitívságok. =D Bár mondjuk már az elején elkezdett rohadtul fájni a talpam, mert magas volt a cipő, és ráadásul kb 3 percet ha ültem 4 órától fél 10-ig. =O Szal elég durvus. xD Na mindegy, élek még azért. xD Tényleg nagyon jó volt. A végén is jól elhülyültünk a csajokkal, meg bemutató közben Noncsival is.

Már nagyon fáradt vagyok. Megyek is aludni. puszcs. xDD