Ne a Margit-híd felé próbáljatok átmenni a Petőfi-hídon. :)

Akkor most elmesélném a vasárnapomat.
Miközben éppen a táncévzárón csücsültem, és élveztem a hip-hop muzsikát, örömömhöz hozzájárult az is, hogy sikerült felfedeznem egy-két kósza napsugarat. Tökre örültem. =D Mert ha nem is lesz most ettől meleg, de legalább felszárad a pára, meg a hasonló rossz dolgok. Már felhő se volt annyi az égen, szal kezdtem tényleg nagyon megörülni. A táncon egyébként egy csomó ismerőst láttam. Lányokat a suliból, Zsófi barátnőjét, Esztit is láttam táncolni, meg ilyenek. : D Hugim is ügyes volt. ^^ Pont láttam az utolsó táncot is, amiben ő szerepelt, és csak akkor kellett elindulnom. =)

Kimentem a buszmegállóba, és fáztam. O_o Hát mondom dejó. =/ De aztán ahogy utána még utazgattam különböző tömegközlekedési eszközökön, akkor már nem fáztam, szal megnyugodtam, hogy később se lesz túl hideg. Annyira büszke vagyok magamra. -_- A Nyugatiból mikor villamosra kellett volna szállnom sikerült a rossz irányba menőre felszállnom. (Y) Jóvagyzsani. Nem tudom amúgy, hogy hogy csináltam. De Zsófi hívott telefonon, hogy hol vagyok. Mondtam a megálló nevét, és utána közölte velem, hogy most azonnal szálljak át a másik villamosra, mert rossz irányba megyek. Egyszerűen szuperügyes vagyok. =D Mikor a kívánt megállóhelyre megérkeztem Zsófi már ott volt, és várt.

Elsétáltunk a Zöld pardonig, és bementünk. Bent találkoztunk Áronnal, meg egy csomó haverjával. Jobban mondva ismerősével. Először tök hülyén éreztem magam ott a társaságban, mert kettőjükön kívül senkit se ismertem, de aztán mikor elkezdődött a koncert, akkor így szétszéledtünk, és onnantól már jó volt. =) A hangulat rohadtjóóóó volt. Pont a vége felé mentünk be újra a tömeg közepébe [mert közben leültünk egyszer], és pont akkor játszották a Hands in the airt. Magyarul a hangulat tényleg csúcs volt. =D Mindenki elkezdett ugrálni, meg ordibálni, meg mittudomén. Minket is beleértve. Jóvolt. <3

Szegény Zsófi viszont sokszor nem érezte magát annyira jól. Ugyanis az a srác is ott volt, aki a múltkor Vele “kavart” ugyanitt. 1 napig. Mert utána nem is beszéltek… És most meg másik csajjal volt itt. Zsófi egész este tőlem kérdezgette, hogy hol van a Marci, micsinál, kivel?? Tudni akarta, de azért mindig messze elkerültük, nehogy meglássa, hogy itt van. Bonyolult dolgok… =D

Egyébként ahogy vége volt a koncertnek, voltak rögtön ilyen zenék csak úgy. Csomót táncikáltunk. :] Meg csomót ültünk is. A fényképész csávót is láttuk egyszer, de sajnos nem csináltathattunk képet, mert Zsófinak csak apuja tudott erről az estéről, anyuja nem. [Elváltak.] Szal ha kép lett volna rólunk, akkor fennáll annak a veszélye, hogy Zsófi anyuja meglátja a neten, és ő meg lebukik. Hát majd kövi alkalommal. =)

Egészen pontosan 23 óra 29-kor sikeresen elhagytuk a helyet. Apum “oda volt rendelve”. =D Vagyis végülis nem is én ragaszkodtam hozzá. Hanem ő. Merthogy félt. =) De örültem neki, hogy nem kell egyedül hazamennem. Még kocsival is háromnegyed óra az út, hátmég villamos-vonat-20 perces séta párosítással. Negyed 1 körülre haza is értem.

Mára ennyi. Jónyolc a népnek. :]

jólérzem magam a bőrömben. mondjuk

Ma nagyon nem volt jó kedvem a suliban. De természetesen senki nem vette észre… Na nem baj. Egészen délutánig szar kedvem volt. Már előre “féltem”, hogy mi lesz táncon.

És a meglepő? A tánctól lett jó kedvem. =D Pedig mostanában ugye éppen hogy az rontja le a hangulatomat a nap végén. Ma meg az ellentéte: ahogy hazajöttem táncról már tiszta vidám voltam. És hogy ez minek köszönhető? Igazából semmi extrának.

Márkkal most elvileg ugye nem beszélünk. Legalábbis a legutóbbi telefonbeszélgetésünknél (4 napja) ezt beszéltük meg. -_- Mondjuk azóta tényleg így történt. Nem is hallottam felőle. Megérkezek táncra. Odamegyek hozzájuk. [Noncsi, Márk, Vivi] Mert velük vagyok ugye jóban. Köszöntünk mindenkivel, puszi-puszi. Valahogy úgy sikerült, hogy nem Márkkal táncoltam ketteskeként, hanem Ádámmal. Mindegy, lényegtelen, hogy kivel. =D Az a lényeg, hogy nem Márkkal. És ez nem tudom miért, de valahogy jó volt. Ráadásul Ádámmal rohadt jól elvoltunk tánc közben. Ugrattuk egymást, nevettünk egy csomót, meg végigbeszéltük kb. [xD] Tökre meglepődtem magamon, hogy ilyen közvetlen vagyok [mert igazából őt csak látásból, meg köszönésileg ismerem, szal hogy nem szoktunk beszélgetni]. Meg azon is meglepődtem, hogy ennyire jó a kedvem táncon. Ugye ami a mostani állapotokhoz képest igen ritka. =D Ha nem állt volna mellettünk a barátnője, akkor Ádám még azt is hihette volna, hogy nyomulok. x’D [Így utólag visszagondolva. =D]

Büszke vagyok magamra. És Zsófi is megdicsért. ^^ Azt mondta, hogy végre csináltam valami jót is. xD Mert tényleg. Nem mutattam ki, hogy bármennyire is bántana akármi, ami Vele kapcsolatos, sőt. Még jó kedvem is volt. Ő meg csak nézte, hogy mi történik körülötte. Hogy hogyhogy nincs szar kedvem. Vagy mittudomén mit gondolt. Nem is beszéltünk semmit. Tánc végén elköszöntünk, oszt’ jónapot. Nem volt semmi.

Ellenben Noncsival most nagyon jól elvoltunk. Máskor meg vele nem szoktam egyáltalán beszélgetni. Tök jól elnevetgéltünk. Bár nem tudom, hogy a mosolya felém mű-e, vagy igazi… Mindegy is most.

Hazaérkezésem után is még tök jó kedvem volt. Igazából egész este. Míg nem édes jó apukám olyan háromnegyed 11 körül le nem cseszett egy olyan dolog miatt, ami igazából említésre se lenne méltó, csak éppen ma ideges volt, és ki máson lehetne ezt kitölteni, ha nem rajtam? Visszatérve arra, hogy hazajöttem. Rögtön nekiestem újra az angolnak. Rohadtul elegem van már belőle. És huszon akárhányadikán szóbeli vizsga. (Y) Amit köbö most tudtunk meg. Ilyen témákról kell 5 percig beszélni majd, hogy “How should the problem of homeless people be solved?” [Hogy kellene megoldani a hajléktalanok problémáját?] meg hasonló finomságok. Aztán kezdődtek a sorozataim. *.* Szülfel, meg Rúzs és Nyújork. ♥ =D

Nagyjából ennyi volt a napom.

“Mikor velem voltál, minden jó volt, minden szép és tiszta. De beborult az ég, a madarak elszálltak a f*szba, elhervadtak a virágok, fekete lett a szivárvány, leszálltam a fehér lóról, most pofán váglak királylány.” childrenofdistance.

Hát ma jó nap volt. <3

Először is, reggel felkeltem fél 8-kor. Mert utána mentem át Márkékhoz. Igen. Megint. Sajnos. -.- Egyszerűen hív, és nem tudok nemet mondani. Tehát. Szépen beér a buszom Városkapuhoz, ő természetesen már ott áll, és vár engem. Onnan elindultunk hozzájuk. Először sétálni kezdtünk, mert sokára jött volna a busz, aztán az út felénél idő tekintetében beértük a busz menetrendet, úgyhogy felszálltunk valamire. =D Útközben a csokikról beszélgettünk. (Y) x’D Érdekes téma.

Odaértünk hozzájuk, elkezdtünk reggelizni. Tök fincsi teát csinál. =DD [Mellékesen megjegyezve.] Azután meg elkezdtünk megint filmezni. Most a Nem kellesz eléggé volt a soron. Persze megint csodás öleléses pózokban néztük végig. Ahogy vége volt elkezdtünk egy másik filmet is nézni. xD A helyzet ugyanez volt, sőt, még csodásabb. Vége a filmnek, de mi meg se mozdulunk. Annyi csoda volt már, mint az Alíz Csodaországban-ban. x’D Egyébként közben Vera is hívott, hogy akkor mi legyen a mozival. =) Tökre örülök. Nem tudom mi ez a hirtelen változás, de örülök, hogy elhívott, és hogy újra olyan, mint régen. ♥

Mikor idő volt, akkor el is indultunk Márkkal. Én Nyugatihoz, a Westendbe, ő meg elvileg orvoshoz. De elkísért azért a Nyugatiig. ^^ Aztán onnan visszafordult. =D Amúgy késtem vagy 15 percet. Azt hittem, hogy Vera tök mérges lesz, meg hogy most megint elcsesztem, amikor éppen már minden alakulna úgy, mint ezelőtt volt.. De nem haragudott, szal hepivan. ^^ Még a film előtt bementünk a BizsuBridzsittbe. Hárman voltunk amúgy: Vera, én, meg Áron. Szegény fiúcska csak követett minket, és még széket is akart keresni ott a fülbevalók közt, ahova le tud ülni. Majd ha ráérek sajnálom. =)

Egyébként az Egy boltkóros naplóját néztük meg. Elvileg premierben. Mert hogy mától vetítik. Nem volt rossz film, de én azért nagyobb durranást vártam.  [Meg Vera is, mert megbeszéltük a filmes élményeinket. xD] Mindegy, azért jól elvoltunk. Közben meg sorra kaptam a Márk sms-eket… Film közben. Meg folyton csak rajta gondolkodtam… Tehát mikor vége volt, hoztam egy hirtelen, meggondolatlan, és teljesen felesleges döntést. Behívtam Verát mosdóba, hogy meg tudjam beszélni vele, hogy nem baj-e, ha én most nem megyek velük együtt haza. Elmondtam az okát is. Tök jó volt vele újra ilyen ügyekről beszélni. <3 Mindegy. Elmentem velük a vonatig, aztán visszafordultam. És indultam a metróhoz. Felhívtam Márkot, hogy ki tud-e jönni elém valahova…

Vicces volt, mert Központot mondtam neki. Ő meg kérdezte, hogy akkor a Match előtt jó, ha vár? Mondom igen. Szépen felszállok a metróra, és annyira a Match volt a fejemben, hogy véletlen leszálltam eggyel előbb, a Városkapunál. xDD Mert ott is van Match. És hát hívom, hogy hát hoooolvaaagy?? =D Akkor döbbentett rá, hogy én nem is ezt a helyet mondtam neki. xD Szegény. Tehát újra elindultam, és mentem még egy megállót. Ő már ott várakozott negyed órája… :$

Foggggalmam sincs, hogy miért mentem vissza hozzá még mozi után is… Bár mondjuk ő kérdezte sms-ben, hogy szeretnék-e találkozni utána. Bár ha nem kérdezi, akkor se vagyok biztos benne, hogy nem jutott volna eszembe… Csak hogy ekkor már 6 óra volt. Anyának küldtem sms-t, hogy meddig maradhatok. Olyan rendes, úgy szeretem. *-* Mostanában tök jó a kapcsolatunk. Egy csomószor megbeszélem vele ezeket a dolgokat is, amiket leírok pl ide. Mindegy, ez most mellékes volt. Mondta, hogy max 8-ra érjek haza. Tiszta boldog voltam, hogy van még másfél órám Vele. Mert a busz 7 óra 20-kor jött. És azzal értem haza pontosan 8-ra. =DD Na mindegy. Márkkal vettünk egy fagyit, aztán elkezdtünk sétálni. De olyan rossz… Mikor nála vagyok mindennek kinéz az, ami köztünk van, csak barátságnak nem. [Najó, azért ez egy kicsit túlzás volt.] Az utcán meg közel se áll hozzám, nemhogy megölelne. Még a kezemet se fogja meg. “Nehogy véletlen meglássák az ismerősök…”

A buszon találkoztam két régi osztálytársammal. Alig ismertem rájuk. O_o Brutális mértékben megváltoztak. Odamentem hozzájuk, és elkezdtünk beszélni. Tök poén amúgy, mert pont ezelőtt pár nappal néztem meg a myvipjét az egyiküknek, és írtam oda az egyik képhez, hogy “régen találkoztunk buszon, kéne már szervezni egy véletlen összefutást =D”. Mert ő is Dunakeszin lakik. Mesélték, hogy a sulijukban ők az éltanulók. Miközben általánosban egyeseik, ketteseik voltak… O_o Meghogy órán elő-előfordul, hogy egy-két tanuló be van tépve… Jó suli lehet. Meg azt is mesélték, hogy járnak valami színitanodába. A Koltaihoz, vagy valami ilyesmi. 250 ezer forintért. O_o Ööö remélem azért nem egy nagy becsapás, és lesz belőle valami, mert Krisztián tényleg jól színészkedik. =) Megérdemelné, hogy sikerüljön neki.

Mikor hazaértem már rájöttem. Ez így nagyon, de nagyon nem jó. Nem mintha ezt nem tudtam volna eddig. De ez így nem állapot, hogy Márk titokban van velem állandóan, hazudik Noncsinak arról, hogy mit csinált ma, egyik nap engem ölelget, másnap meg nézhetem őket, ahogy turbékolnak. Szóval ezt be kell fejezni. Csak nagyon nehéz. Nem tudom elengedni… Hiába tudom, hogy egy barom, hogy egy óriási idióta, hogy csak játszik, én attól még ugyanannyira szeretem… Bár mondjuk nem is csoda. Azok után, hogy ilyen mondatokat hallok tőle, hogy “Amikor veled vagyok elvesztem az eszem.” vagy hogy “Annyira vágyok a közelségedre, és annyira nem szabadna ilyet mondanom, mert ott van Noncsi…” Hát ezaz. Hogy ott van. Mégis ilyeneket mond. És akkor még próbáljam meg elfelejteni.

Befejeztem a folyamatos elmélkedést róla. Legalábbis írásban. Mert tuti folytatni fogom még egészen addig, míg elalszok. :S Pápuszi.

Dájóóó. ^^

Tök boldog vagyok most. =D Detényleg.

El vagyok tiltva éppenséggel a géptől. [Most is csak egy órát könyörögtem ki, hogy tudjak írni ide, meg Imcinek tudjak szólni, hogy miért nem vagyok msn-en *.*] Éééés annyira unatkoztam ma délután, hogy megkértem apát, hogy vigyen be a DunaPlázába, mert amikor Márkkal voltunk, akkor az egyik kirakat nagyon tetszetős volt, és most el akartam menni megnézni, hogy mi újság arra felé a boltban. =) Tehát elmentünk délután. Bementem az Invázió nevű boltba, és vettem egy felsőt. 990 forintért!! =D Eredetileg csak ez az egy üzlet volt a cél, és mehettünk volna is haza, de apa ilyet szólt, hogy ő azt hitte, hogy most elindulunk többféle boltba is vásárolgatni. Hát mondom, nem baj, hogy erre számított, akkor ez is lesz. =DDD Tehát elcipeltem a Westendbe is, hogy benézzünk a New Yorkerbe. Tök véletlen megláttam egy nadrágot. Citromsárga csőnadrág. Álmaim nadrágja volt az… ahww… xD Dekomoly. Bevittem felpróbálni egyet, de nagy volt a csípőjénél. Következő fordulóra már egy eggyel kisebbet is, meg egy kettővel kisebbet is bevittem a fülkébe. =D Mind a három méret teljesen ugyanakkora volt mindenhol, csak, és kizárólag a csípőjénél voltak változások. O_o Ami azért szerintem fura. De az egyik tökéletes volt. Annnnnnnnyira nagyon tetszik ez a nadrág, hogy úúúú. =D Majd csinálok képet is. xD

Hazafelé menet még a Rossmannba is beugrottunk. Vettem egy szempillaspirált [700 forint! O_o =D], pink színű púderpamacsot, vagy vattát, vagy nemtommiaz, meg még húgom is vett dolgokat, mert persze ha én el akarok menni valahová, neki is feltétlenül jönnie kell. Mondjuk az, hogy mit vásároltam nagyon érdekelhet most mindenkit. =D Deee most tök jó, mert minden 1000 ft után adnak egy pontot. És össze kell gyűjteni 15 pontot, és akkor utána lesz kedvezmény. És nem tudom mennyi ideig, de most dupla pontot adnak. :D Szal tök jó, mert egy vásárlásra kaptunk egyből 4 pontot. =D

Egyébként tényleg rohadt jó a nadrág amit vettem. Denagyoooooon. *.* Hazértem, és rögtön elkezdtem szegény anyumat idegesíteni azzal, hogy “Kééépzeld el, milyen marhajó nadrágot találtam!” =D És már tök régóta akartam ilyet. Még egy régebbi blog bejegyzésemben képet is tettem egy sárga naciról. És ez most tök hasonló, szal tényleg maximálisan boldog vagyok.^^

A töri tz-m meg szerintem nagyon jól sikerült. =) Ahhoz képest, hogy sokkal több időt terveztem a tanulásra, szerintem egész jól sikerült. 4-es biztos lesz, de nem kizárható az 5-ös sem. ^^ Zsófi annyi puskát csinált, hogy én csak ott tátottam a számat. :O Tenyere, lábszára, mobilja hátulja, ipodja hátulja, régi mobilján is voltak ragasztott cetlik, akkor még puskatoll, és tolltartó. =D Jaaaameg az ablak mellett ülünk, és szünetben még az ablaknál a falra is felírt valamit. x’D Meg biztonságból felmondta magának az anyag egy részét a mobiljára, és órán simán le tudta volna hallgatni fülhallgatóval. x’D De ezzel a lehetőséggel nem élt. =D Mert azért ő is tanult, és bőven elég volt neki a többi puskázási módszere, amit előkészített. xDD

Megyek, letelt az egy óra, amit gépezésre kaptam. Nem tudom mikor leszek majd megint… -.- Puszpá. =)

www.chococafe.hu – Choco Cafe Váci Csokizó (L)

Minden békés. Örülök neki. <3

Dórival egész nap énekelgettünk. =D A Riddler – Kicsimnek -et. De persze suliban nem jutott eszünkbe a sima szövege, csak a refrént tudtuk. xD De ez nem igazán zavart minket, még az egyik órán is neki álltunk halkan énekelni. x’D “Fordul a föld, és lenyugszik a Nap, az emlék megmarad, míg az idő elszalad, de Te mellettem vagy, így nem aggódom, mindig veled leszek, a te gondod az én gondom…” Kerestem youtube-on, videán, guglival, meg mindenhol szinte videót, hogy meg tudjam nektek is mutatni, de egyetlenegy olyan videót találtam, ami alatt ez a zene megy, és nincsen tele párok képeivel. Mert szinte csak olyat találni. Tök muris. =) Tehát itt van az az egyetlenegy videó.

Angolon írtunk egy dolit. Ami elég szarul sikerült… Fúú, olyan rossz kedvem volt utána. De a délután nagyon jó volt. Köszönöm nekik, hogy mindig fel tudnak vidítani. ♥ Csak egy délutánt kell együtt tölteni velük, és máris jó kedve lesz bárkinek. És hogy mi is történt délután? Hát az úgy volt, hogy…

Elterveztük még tegnap, hogy ma majd elmegyünk suli után Vácra a csajokkal (bár Zsófi nem jöhetett, mert szegééény… éppen snowboardozik… :P). Tehát Vác, mert ott van egy olyan nevezetű hely, hogy Csokizó (<– kattints). Hmm, már a neve is tök jó. ^^ Suli után elmentünk a vonatállomásra, megvettük a jegyet (300 Ft!!), és szépen lekéstük a vonatot. =D Tehát vártunk fél órát a következőre. Addig Vera nagyon jól elszórakoztatott minket és az állomáson várakozó többi emberkét a kis énekléseivel. Így szeretjük. ^^ Jó, felszállunk a vonatra, utazunk, leszállunk. Sétálunk egy csomót, és megérkezünk. Belépünk. A hely ilyen cukrászda féleség, de itt nem sütik vannak, hanem csokis dolgok. (Ja meg teák, de az nem érdekes. xD) És tényleg minden csak csoki, csoki, és csoki. =D Elborzadva vesszük észre, hogy nincsen üres asztal. O_o De közben azért azt is észrevesszük, hogy az egyik asztalnál ülő két srác nagyon szemügyre vesz minket. =D Mindegy. Nincs hely, ki kell menni, később visszajönni. Leültünk egy padra a váci fő téren, vagy mi annak a helynek a neve. xD Ott is észrevesszük, hogy a távolban ülő három fiú feltűnően néz minket. =D De mi négyen voltunk, háhá. xD Egyszer csak látjuk, hogy a srácok felállnak a helyükről, és még mindig felénk tekintgetnek. Már azt hittük, hogy odajönnek hozzánk. =D Még el is indultak az irányunkba, de mégse jöttek, mert csak elsétáltak tovább az utcán. =D Ezután úgy döntöttünk, hogy vissza megyünk a csokizóba lecsekkolni, hogy van-e már üres asztal. Hát volt. :]

Leülünk, elhelyezkedünk, megkapjuk az “étlapokat”. Csupacsokíí minden! *.* Ilyen forrócsoki, olyan csokis finomság, amolyan… Nem is tudtunk szinte választani. Aztán mégis sikerült. Csokifondü. Az olyan, hogy olvasztott csokiba lehet belemártogatni a gyümiket, ami most éppen banán, ananász, és alma volt. Kihozták az asztalhoz, és annyira gyorsan megettük, hogy fúú. =D Akartam képet mutatni róla, de nem találtam. Aztán én még akartam valamit enni. xD Jellemző, most is én akartam még enni… =$ Ennek ellenére még most is cseszegettek a csajok azzal, hogy milyen vékony vagyok. Pedig látják, hogy nem az én hibám. :P Amúgy szerintem nem is hiba. Jól érzem magam így, nem vagyok anorexiás, semmi ilyesmi. Erről ennyit. =D Szal rábeszéltem Verát, hogy legalább mi ketten rendeljünk már még valamit. A kókuszos forrócsokira esett a választásunk. Kihozták. Jóóó tömény csoki volt. =D És ráadásul még tejet is hoztak hozzá külön. Tök jó. Megittuk a negyedét sűrűn, aztán szó szerint kb beleborítottuk a kapott tejet, hogy mééég több legyen. =D Ha már ilyen drága volt… 1,5 dl 590 Ft. O_o Miután megittuk elkezdtük négyen számolgatni a pénzeinket. Nagyon mókás volt. Mindenki szinte csak ezrest hozott. És így meg nem tudtuk kifizetni a saját részünket. xD Egy csomót diskuráltunk, hogy nahátakkormost mi tévők legyünk?? : DD Aztán okos nagylányokhoz méltóan megoldottuk a problémát. xD

Elindultunk visszafelé. Az úton azonban csalógatóan nézett ránk néhány kirakat. =D Szóval betértünk két bizsuboltba is. Ezután most már tényleg a vonathoz mentünk. Sikerült Dóriékat meggyőznöm arról, hogy jöjjenek már velem, mert AZ a hatos vágány. xD Nagy nehezen, de a kalauznak azért már hittek, mikor megkérdeztük Verával azt, amiben amúgy is biztosak voltunk. Nem tudom ők miért nem tudták elolvasni azt a táblát, amire nagyban rá van írva, hogy VI. Vagy ők nem tanultak római számokat? =DD Jó, nem baj, őket is így szeretjük. ^^ Meg hát én se vagyok sokkal okosabb a legtöbbször. =$ Felszállunk, elindul a vonat, elérkezik oda, ahol le kell szállnom, leszállok, haza megyek. Ennyi volt. =) És olyan jó volt, szakadtunk egész délután kb. =D

Itthon meg tök jót beszélgettem anyával. Úgy meséltem neki dolgokat, (nem csak a mai napot) mintha bármelyik barátnőmnek mesélném. Ő is úgy adott tanácsokat, mintha bármelyik barátnőm lenne. Kezdem érezni, hogy egyre közelebb kerülünk egymáshoz. <3

Egyébként holnap reggel leutazunk mamámhoz. Jánoshalmára. Az kb egy ilyen mucsaröcsöge típusú, 20 lakossal megáldott kisfalu. =D Mivel durván kb 3 óra az út, fél nyolckor kell majd kelnem. :| Borzasztó. Rémes még a gondolat is. Majd vasárnap jövünk vissza.

Most megyek. Búcsúzásként: Egyszer majd menjetek el ti is a Váci Csokizóba. Megéri. :P

bemutatóóó <3

<3

Dupla infó, halál unalom. Tesi, helyettesítés, csak röpiztünk. Dupla angol, most ez is nagyon unalmas volt, pedig általában nem az. Aztán meg tmt (tanulásmódszertan). Amin mint mindig, most se csináltunk semmit. De szószerint. A tanárnő két csaj kezébe nyomott két papírt, és valami szöveget olvastak fel ők ketten egész órán. És a tanár tudta, hogy senki nem figyel, de egyáltalán nem zavarta. Vagy lehet, hogy nem vette észre? xD Nem tudom, de azért elég vicces, hogy maga a tudat se zavarja, hogy az egész osztály kb “nem is veszi észre”, hogy ott ül a tanári asztalnál, és mindenki mindenféle mást csinál. Na nem azért mondom, hogy a helyzet változzon. Egész nyugodtan maradhat ugyanilyen minden pénteki hatodik óránk. =D

Gyorsan hazasiettem suliból a korábbi busszal, és elkezdtem készülődni. Mert hogy ugye ma volt a tánc. A tervezett fél négy helyett háromnegyed négykor indultam el (vagyishát indultunk, mert apa bevitt kocsival ^^), pedig 4-re már Dunakesziről Újpestre kellett volna érnem. Sebaj. =D Ja és az út felén rájöttem, hogy otthon hagytam valamit, szal még vissza is fordultunk. xD Ésésés mégis beértem 4 óra 5 perc-re. =DD És még el se kezdődött semmi, szal tök jó volt. :D

Mikor a próbán mondták, hogy minden fiú álljon a partnere mögé, akkor az enyém széépen nyugisan csak ült tovább. Mikor mondtam neki, hogy nincsen-e kedve esetleg ideállni, akkor meg ilyet szól, hogy “ja bocsi, elfelejtettem”. Hát köszönöm szépen, hogy ennyire lehet rám emlékezni. xDD Na mindegy. A bemutató nagyon jó volt. (L)(L) El se rontottuk, el se estem a cipőben, és még hasonló pozitívságok. =D Bár mondjuk már az elején elkezdett rohadtul fájni a talpam, mert magas volt a cipő, és ráadásul kb 3 percet ha ültem 4 órától fél 10-ig. =O Szal elég durvus. xD Na mindegy, élek még azért. xD Tényleg nagyon jó volt. A végén is jól elhülyültünk a csajokkal, meg bemutató közben Noncsival is.

Már nagyon fáradt vagyok. Megyek is aludni. puszcs. xDD

Kislányom? Nem gondolod, hogy túl keveset röhögsz? :S

[Előre felhívom a figyelmet, hogy ma szófosásom van. Bocsi. De vicces, szal olvasd el. xD]

Ma nem volt kevés az ikszdé-pillanatokból. xD Az egyik legjobb a német óra volt, ahol alakítottam. xD

- Gehen wir doch ins Schwimmbad. Zsani, légyszíves fordítsd le.
- Ööö… Hát akkor menjünk inkább svimbad-ba.

- Ich weiß nicht. Zsani, ötlet? [Ezt is én fordítottam, és még nem tanultuk.]
- Szerinteeem… nem tudom. xD [khmm... de azért tudtam, hogy igazából is azt jelenti... xD]

Zsófi pillanata meg az volt, amikor azt kellett lefordítania, hogy eninen Film zum Thema AIDS. És ő meg mit mond erre? -AIDS-es film. x’D Nem aidsről szóló, még véletlen se, hanem éces. =D

Magyaron meg valami konnotatív dologról beszéltünk. Fel se fogtam, hogy mi az, egész órán tök más dolgokról gondolkoztam. Nem is beszélgettünk Zsófival, teljesen el voltam foglalva egyedül a semmittevéssel. =D Na mindegy. Azért próbáltam úgy nézni a tanárra, mintha hallanám, hogy mit magyaráz. [Persze, szó szerint hallottam, de biztos eddig nem csak velem fordult elő, hogy még az utolsó szót se tudtam felidézni. xD Szóval ne szólj be. =D Én ezt nemhallásnak nevezem.]

Törin kb már bealudtunk a kedves padtársammal. =D Elég unalmas dolog folyamatosan csak hallgatni, és írni a füzetbe. Komolyan! Semmi másból nem áll az óra, csak abból, hogy becsöngőtöl kicsöngetésig a füzetbe írjuk le ugyanazt, amit a tankönyvben amúgy is megtalálnánk. De neeem… A tanárnak így biztos könnyebb. Mi meg szívunk, mert így kb ugyanaz, mintha be se mennék az órára, csak elolvasnám otthon a könyvet. Lényeg, hogy azért tanár a foglalkozása, hogy magyarázzon. (Y) Neki ezt még biztos nem mondták. Amúgy utálom ezt a nőt. A múltkori tz-ben az egyik csajnál azt nem fogadta el, hogy palesztin király, mert azt kellett volna írni, hogy palesztína királya. Kérdezem én: Mi a kettő között a különbség??? És a lány nem kapott pontot. Egy felet se. Jajj de azért volt itt is vicces dolog. =D Az volt a szituáció, hogy az ókori olimpiákról beszélgettünk. Mondta a tanár, hogy ugye abban az időben csak kezdetleges dolgok voltak, és csak olyan sportok jöhettek létre, amihez nem kellett sok eszköz. Erre megkérdezte, hogy Na és például az ökölvíváshoz mi kell? Szoni beszól: Ököl. xDDD Kicsit röhögött csak az egész osztály. Erre a tanárnő még ilyet szól, hogy perszee, a futáshoz meg két láb, neeem?? És akkor próbált ilyen vicces fejet vágni. xD Jó, az is felettébb mókás volt, de azért nem tett túl Szonin. =D

Nem tudom miért érzem perpillanat kötelességemnek, hogy leírjam az egész napomat a suliban, és szinte az összes órát részletezzem, de most ez van. Sajnálom, ha zavar, de így jártál. xD Na szóval. Még a matekról akarok írni. Ujvári már 3 hete nem hozza el órára a kijavított tz-ket. Mindig elfelejti elvileg. -_-” De engem érdekel, hogy milyen lett. Jó, oké, a jegyet már tudom, de én akkoris késztetést érzek arra, hogy megnézzem, hogy mit sikerült produkálnom. xD Egyébként órán nagyon szép dekorációt kapott a füzetem. Látszik azért, hogy túúúlságosan is érdekel a matematika.

Suliról ennyit. Jöhet a hazamenetel. A buszmegállóban várakozva valahogy nagyon érdekes témánk volt. xD [Zsófi, Dóri, Szonci, Áron, és én] Már nem tudom honnan jött, de arról kezdtünk el eszmét cserélni, hogy az imók miért állnak a képen látható módon. x’D Félreértés ne essék, semmi gondom az emókkal. =D És igen, már lerágott csont ez a téma, de ez ma akkor is vicces volt, szal mindenképpen meg kívánom örökíteni a blogomban. Nem kell beszólni miatta, nem kértem. =D Tehát. Zsófi kifejtette a filozófikus énjével, hogy azért állnak a lábfejeik ilyen V alakban, mert így kívánják kifejezni, hogy eltaszítják maguktól a világot, hogy magányra vágynak, és hogy csak azokat fogadják be a kis világukba, aki méltó rá. Köszönjük Zsófi. xD Szoni már konkrét imó-elvvel rukkolt elő: A csámpásoknak már van állásuk. Az pont egy fordított V betű. És mivel az már foglalt volt, ezért ki kellett találni az emóknak egy másikat, és így lett ebből ez, hogy egyszerűen csak megfordították, és kész is volt a beállás. Köszönjük Szoni. =D Mindenki ott szakad, biztos nem nézett minket senki hülyének a buszmegállóban. xD De semmigáz, szinte már élvezem, amikor leégetjük magunkat. xD

Petrával is beszéltem ma msn-en. Mesélt ő is valami ilyen vicces-leégetőset, aminek az utolsó mondata ez volt: mi ott szakadtunk 2en többiek meg kb: nah a két hülye.. Erre én azt írtam, hogy: most tökre megnyugodtam, hogy nemcsak én vagyok ilyen agybajos, hogy ilyen dolgokon tudok szakadni, miközben mások hülyének néznek x’DD És erre ő: énis megnyugodtam most xD Szóóóval most mindketten nagyon nyugodtak vagyunk. xD

Ennyit a máról. :] Ma még nem is volt veszekedés itthon. Szal hepivan. ^^

“óóhepíídéj. who-o-oa happy day.” xD

Ma nem volt suli. Síszünet van. Egy napos. -_- Hogy menjen el bárki is egy nap alatt síelni?! Persze, tudom, hogy a hétvégét is bele kell számolni, dehát akkoris. xD Lehetne több is. =D

Amúgy tök korán felkeltem ahhoz képest, hogy aludhattam volna jóóó sokáig. Mert a terv az volt, hogy elmegyünk délelőtt apával cipőt venni. Magassarkú cipőt táncra. Mivel pénteken már itt a bemutató. (: És nincsen normális cipőm. Egész végig azon izgultam, hogy nem fogok olyat találni, ami jó. =D Mert vagy nem fog tetszeni, vagy olyan magas lesz, hogy nem fogok tudni benne járni. xD Vaaagy olyan drága lesz, hogy nem fogom tudni megvenni. xD Elmentünk Reno-ba, Deichmann-ba, aztán meg Humanic-ba. Ott volt olyan, ami tökéletes volt. *.* De persze 38-as  nem volt. A hetes kicsi, a kilences meg nagy. xD Így hát odamentünk a pénztároshoz, hogy legyen már olyan szíves felhívni pár másik boltot, hogy van-e ott a méretemben. =D Na igen. Volt. A Duna Plázában. Ami tök jó, mert közel volt az éppeni tartózkodási helyünkhöz. Elmentünk, felpróbáltam, jó volt, megvettük. Itt a kép, gyönyörködjetek benne ti is. *.* <33 Amúgy hazaértem, és rögtön elújságoltam ezt Iminek, mert épp fenn van msn-en. =D Egészen pontosan 7 percig beszéltünk a magassarkú cipőkről. xDD

Meg bementem alapzóért is. xD És ezt csak azért osztom meg, mert felháborítónak tartom (xD), hogy ugyanaz a fajta, ugyanaz a színárnyalat, ugyanaz a márka, és mégis a DM-ben 800 akárhány forint, a Rossmann-ban meg 2 ezer. O_o És persze ezt csak azután láttam meg, miután kétezerért megvettem. Szívás. xD

Egyébként míg ide-oda utazgattunk apával a kocsiban tök jót beszélgettünk. Így kb mindenről. Elég “nagy” dolgokról is, amit nem igazán szeretnék itt most mindenkivel megosztani. És jó volt, hogy a sok veszekedés közben néha ilyenek is vannak. Ja és megvettem a Bad Girl 2 című könyvet is. ^^ Már kb a negyedét elolvastam, pedig megvan körülbelül két órája. xD Szóval ma nagyon boldog voltam. Jó nap volt. És még csak 3 óra. Még egy csomó minden történhet. =D

Távozok ebédelni. píísz.

győri és tényői rajok. x’D

Egész jó volt ez a napom. Tanultam a hétfői német tz-re. Úgy érzem tudom. Bár a gyakorlásnál is már úgy éreztem, és mégis volt egy csomó hibám, mikor leellenőriztük. : S Filmet is néztem. “Egy fiúról”. Tök jó. Ilyen elgondolkodós, vicces, romantikus. x) Szeretem az ilyen féle filmeket.

Ma egy csomót beszéltem Atissal. Először elkezdett szomizni. Barátnője miatt. Olyankor sose lehet belé lelket önteni, mikor rájön a rosszkedv. =( Aztán egy idő után elmúlt, és tök jól elbeszélgettünk. Mostanában sose volt témánk, sose tudtunk miről beszélni, és állandóan, tök hamar elment msn-ről. Ilyen este fél kilenc körül általában. De ma jó volt. Háromnegyed 12-ig fenn volt. ^^ Délután több órán keresztül először aknakeresőztünk, aztán dámáztunk, aztán pasziánszoztunk. xD Elvoltunk. Olyan volt, mint régen. Régen… még nem is ismerem egy éve. :) Nem tudom, miért esik ilyen jól, de tényleg így érzem. Máshogy is köszönt el, mint szokott, meg tényleg olyan volt, mint régebben, Dia előtt mondjuk. Teljesen boldog vagyok, és nem tudom miért, ez a vicces. xD

Egyébként ma találtam egy “érdekes” videót. Szeretném megmutatni. Nézzétek. Véleményeket szívesen várok. xD Felhívnám a figyelmet a következő részeire a videónak:
-Hány Világháború volt? -Három.
-Hol van a berlini fal? -*hatásszünet…gondolkozik…* Izrael?
-Hány Eiffel-torony van Párizsban? -Körülbelül tíz.
És még hasonlók. Tessék megnézni. xD

Ma délután-estefelé óriási oltóparti volt msn-en. xD Az egész ebből indult:

яєтяσ(*)яя™®:Dραяту αя¢ Đáνιdкαα:Dяя™®(*)яєтяσ üzenete: szija
яєтяσ(*)яя™®:Dραяту αя¢ Đáνιdкαα:Dяя™®(*)яєтяσ üzenete: küldesz zenét?
Zsancíí üzenete: szija
Zsancíí üzenete: bocsi, most nemtudok, nagyon lassú a gép. kb senkinek nemtudok semmit xD -_-
яєтяσ(*)яя™®:Dραяту αя¢ Đáνιdкαα:Dяя™®(*)яєтяσ üzenete: kössz
Zsancíí üzenete: nemtehetek róla -.-”
яєтяσ(*)яя™®:Dραяту αя¢ Đáνιdкαα:Dяя™®(*)яєтяσ üzenete: jó leszarom bazdmeg a zenéidet ennyi csá
Zsancíí üzenete: csak sajnálni tudlak. :)
яєтяσ(*)яя™®:Dραяту αя¢ Đáνιdкαα:Dяя™®(*)яєтяσ üzenete: hát én is tégedLOL
Zsancíí üzenete: egészségedre. ;)

És akkor még próbált egyedül beszólogatni, de nem igazán ment neki. =D Aztánmeeeg. Behívta közösbe a barátnőjét. A 13 (!) éves nagyon kemény barátnőjét. És már ketten próbáltak vagánykodni. Fúha. =D Eközben én Atissnak is másolgattam, meg Iminek is néhány beszólásukat. =D (mint például “te kis lotyó ne keménykedj” és egyebek) Aztááánmeg -egyre izgalmasabb- behívta még 2 haverját. xD Mondom oké, akkor én is Atisst. =D Mert kérte is közben, azt mondta, hogy olthatnékja van. xD Szóóval hatan voltunk. Mindezt ugye csak azért, mert nem küldtem neki zenét. xD Röhej. Igaz, hogy lesüllyedtünk szegény szánalmas emberkéknek a szintjére, de nem baj, élveztük mindketten. xD Ennyit a délutánomról. =)

Azt hiszem most viszont megyek aludni, mert szombat este van, de már csak egy emberrel beszélek. O_o Furcsa. :)

a rendetlenség egyik nagy előnye, hogy izgalmas leletekre bukkan az ember…

…mint például én ma egy mobildíszre. xD Nagyon hiper-szuper-fantasztikus, rózsaszín, virág formájú mobildíszt találtam az asztalom egyik fiókjának mélyén. xD Rögtön fel is applikáltam a telómra. =D

Egyébként valaki mondja már meg, hogy miért akkor maradnak el a dolik, mikor előtte lévő nap azon stresszelek, hogy meg kell még tanulni, és estig magolom a könyvet…?! xD De mondjuk azéért… annyira nem bánom. Amúgy a töri tz-m 4-es lett, szóval 4-es lesz a félévem. =D De mondjuk ez nem hiszem, hogy érdekel bárkit is. Angol órán pedig olyan jó volt a hangulat. =) Detényleg. Jófej tanárunk van. :D Bírjuk.

A mai hazamenetelünk is vicces volt Zsófival. Vagyis hát végülis Szoni is csatlakozott. x) Először is kisétálunk ketten a suliból. Aztán ott áll egy csomó ember a bejárat előtt. Letámadnak minket, hogy nem akarunk-e elmenni valami előadásra, hogy aztán statiszták lehessünk valami filmben, és esetleg felfedezzenek minket, és színészkedjünk. xD Én rögtön rávágtam, hogy nem igazán érdekel. xD Zsófi meg elkezdett ott beszélgetni a csajjal, és feliratkozott. Majd szólok, ha sztár lesz belőle. =D Na oké, ez megvolt, megyünk a buszmegálló felé. Perszee a busz pont most ment el, mivel emiatt a hülyeség miatt nem értünk ki időben a megállóhoz, és ez meg elment. Jó, oké. Visszamegyünk a suliba, hogy ne rohadjunk szét a hidegben. (Nem néztek minket kicsit se hülyének, hogy visszamentünk.) Ott még jól elvoltunk, közben jött Szoni is, hogy ő is jön haza. Hopp, idő van, elindulunk újra. Szoncit is letámadják a színészkedős emberkék. xD Ő is feliratkozott. xD Majd akkor is szólok, ha belőle sztár lesz. Jó, megyünk a megállóhoz. Mily vééletlen… megint lekéstük a buszt. xD Újra megyünk vissza a suliba kicsit felmelegedni. Másodjára se néztek bennünket semennyire hülyének. Harmadjára mikor mentünk már nem állította le senki egyikünket se. Ésésés elértük a buszt. =D Amin persze a szokásos tömeg volt. Sőt. Még annál is nagyobb. Vicces volt. Nyomorogtunk, mint a heringek, sebaj. Leszálltunk Szonival, merthogy ugyanannál a megállónál kell kettőnknek x), és hazasétáltunk. Jaééés ami még nagyon fontos: A munkások, akik eddig építettek egy házat az utcában, ahol sétálok el, már befejezték a munkát. Így mostmár azon se kell délutánonként röhögnöm, hogy mit szólnak be. =DDD Nagyvonalakban ennyit a hazautazásról. xD

Itthon meg még mindig az “új” zenéimet hallgatom. xD Holnap tánc is van. És nem jön Márk. Valami mandula gondja van. =/ És bemutatón se vele fogok táncolni. Kár.

Amúgy rájöttem, hogy ma írtam a leghosszabb bejegyzést eddig. =) Mert olyan nagyon izgi volt ez a délután. Na de most megyek. Késővan. :]