Még holnap se megyek suliba. Pedig pénteken már egész jól voltam. Meg még tegnap is, csak este kezdett el fájni a fejem. Aztán ma már szinte megint ugyanolyan szarul vagyok, mint legelső nap. Úgyhogy ma megint orvoshoz mentem. Majd csütörtökön megyek elvileg újra suliba. Ami mondjuk elég rossz, mert pont akkor írunk töri dolit, és ugye azt azért nekem is meg kell írni, mert ugye a tanárt nem érdekli, hogy nem is voltam ott az előző órákon, és nincs is meg, hogy mit vettek… Egésznap köhögök, orrot fújok, minden második percben szaladgálok le a nappaliba, mert már megint elfogyott az az adag zsepim, amit felhoztam, ásványvizet iszok, alszok, fekszek, és mebucaint szopogatok, mert rohad le a torkom. Nagyjából így tudom összefoglalni a napomat.
Este összevesztem Atissal. Megint. =( Tök sokat beszéltünk, és tök rossz kedvem volt miatta. (Úgy értem, hogy veszekedve beszéltünk tök sokat.) Ilyet szól, hogy “tényleg igaz az az idézet, ami a myvip-eden van… :(” Ami a következő: Meglepő, hogy azt mondják az emberek, hogy ott lesznek, amikor szükséged lesz rájuk, de amikor tényleg kellenek, nincsenek sehol sem. Aztán amikor nekik van szükségük valakire, te mindig ott vagy… Igen. Igaz. Később biztosított róla, hogy nagyon szeret, oszt’ jónapot. El is volt intézve. Janem, kihagytam a legjobb részt. Mert elmondása szerint azért is nem beszélünk mostanában annyit, mert nem akarja, hogy bajom legyen… Merthogy egyre több levelet kap, hogy adja vissza a tartozását valakinek, különben bántani fogják egy nagyon kedves barátját… Éshogy ő naaaagyooon félt engem… -_- Uramisten. Persze, majd valószínüleg idejönnek hozzám a haverjai, akik mellesleg azt se tudják, hogy ki vagyok, nem is ismernek, meg semmi, de azért majd idejönnek, és megvernek. Ahapersze. Elhiszem én teljes mértékben……… vagynem. Nem tudom, miért csinálja ezt. Megváltozott. És persze mióta…? Mióta a drága Diával együtt van. Semmi bajom a csajjal, de tényleg azóta ilyen. Jómindegy, nem tudok ellene mit tenni.
Küldjetek myvipen mindenkinek soook-soook szívet. Most ez a trendi. ;) Búcsúzom.
